Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama Romániában, miközben a csernavodai atomerőmű hűtéséhez szükséges beavatkozások egy része bürokratikus akadályok miatt leállt. A Duna vízhozama szeptemberben már 1250 köbméter/másodpercre esett, miközben a kotrási munkálatok kulcsfontosságú szerződése augusztus végén lejárt – írta a Telex.

Nem enyhül a vízhiány a romániai Dunán, sőt a helyzet egyre súlyosabb. Augusztus végén még 1600 köbméter/másodperc volt a folyó vízhozama az országba való belépéskor, szeptemberben azonban már 1250 köbméter/másodpercre zuhant. 

A drámai apadás különösen érzékenyen érinti a csernavodai atomerőművet. A két reaktort már nyáron le kellett állítani: az 1-es blokk július 28-án, a 2-es augusztus 13-án állt le, miután a Duna vízhozama már nem tette lehetővé a normál áramtermeléshez szükséges hatalmas mennyiségű hűtővíz biztosítását. A kiesés mintegy 1400 megawatt, vagyis a román villamosenergia-termelés körülbelül egyötödének megfelelő kapacitást jelent.

Mostanra azonban már nem az újraindítás a legfontosabb kérdés. A hatóságoknak azt kell biztosítaniuk, hogy a leállított reaktorok forró fűtőelemei továbbra is megfelelő hűtést kapjanak.

Ennek érdekében Csernavoda térségében korábban három munkagéppel kotorták a medret, és egy 150 méter hosszú kőgátat is építettek, hogy a megmaradt vízmennyiséget az atomerőmű hűtőrendszere felé tereljék. A kotrás azonban éppen akkor lassult le, amikor a Duna újabb mélypontra került.

A bürokrácia miatt megakadt a dunai beavatkozás

Az Alsó-Duna Vízügyi Igazgatóságának legerősebb kotrógépe naponta 7000-8000 köbméter üledéket tudott eltávolítani, augusztus 30-án azonban lejárt a munkálatokra szóló szerződése. A gép azóta mintegy 200 kilométerrel arrébb, Giurgiu térségében állomásozik. Bár a vészhelyzeti döntés korábban előírta az összes rendelkezésre álló kotrógép mozgósítását, új kormányhatározat nélkül a munka folytatása elakadt.

Két kisebb teljesítményű gépet ugyan átvezényeltek Csernavodához, de együttes kapacitásuk még a felét sem éri el a távozott kotrógépének. A vízügyi hatóság műszaki jelentése szerint ráadásul legalább 3-4 kilométeres szakaszon kellene kotrást végezni ahhoz, hogy megfelelő vízhozamot lehessen biztosítani az atomerőmű irányába.

A szeptember 2-án jóváhagyott szükségmegoldás szerint bárkák, mobil gátak és szivattyúk segítségével próbálják a vizet a hűtőrendszerhez terelni. A szakértők szerint azonban a kőgát sem elég hosszú, jelentős meghosszabbítása pedig már komoly beruházást és a hajózás leállítását is igényelné.

A hatóságok katonai uszályok és pontonok bevetését is mérlegelik, miközben a Duna tovább apad. Csernavodánál így egyre kevésbé az a kérdés, mikor indulhat újra az atomerőmű, hanem az, hogy a folyó megmaradt vízmennyisége meddig biztosítja a leállított blokkok biztonságos hűtését.