Még a jó hír is rossz hír – így áll Friedrich Merz kancellár a gazdaságot illetően másfél hettel az elvesztett szász-anhalti és öt nappal a soron következő berlini és mecklenburg–elő-pomerániai voksolás előtt. A német gazdaság állapota egyértelműen az előretörő radikális jobboldal malmára hajtja a vizet: az vált állandó narratívává, hogy a megígért kormányzati költekezés nyomán jön az évek óta várva várt fellendülés – ehelyett viszont folyton az újabb pofonok érkeznek. Ami most átfordult a politikai mezőbe is.

A tipikus német történet mintázatát mutatja a kedden közzétett ZEW index, amely a pénzügyi-piaci szakemberek és befektetők körében havonta végzett felmérések alapján készül. Első ránézésre jó, de ha ránézünk a részletekre, más a kép. Az egyszeri német szavazó természetesen nem nyálazgat hangulat indexeket, amit azonban ezek tükröznek, egyenesen az ő életébe pottyan – lássuk hogyan.

A szeptemberi német hangulati mutató – közölte a ZEW kutatóintézet – 34,7, fél ponttal több mint augusztusban, de jóval a 37 pontos piaci várakozás alatt. 

Más európai gazdaságokhoz mérten szintén mondhatnánk jónak, hiszen az euróövezet egészének ZEW indexe 31,4 pontról 25,8-ra zuhant vissza. Pont ez kell, hogy óvatosságra intsen: ami ugyanis most teherként ránehezedik az eurózónára, annak a közvetlen hatásait a németek se kerülték-kerülik el. (Nem mellesleg: a németektől gazdasági értelemben erősen függő magyarok sem – a szerk.)

Erről ízelítőt a ZEW elnök Achim Wambach professzor kommentárja is ad, amely a megszokottá vált "vörös farokkal kezdi": a ZEW gazdasági várakozási mutatója stabil, "a szakértők óvatosan derűlátók a gazdasági kilábalást illetően. A fellendülést továbbra is elsősorban a fiskális politika hajtja majd, amelyet az exportból érkező további ösztönzés is támogat."

Eztán jön a lényeg, amit a szász-anhalti szavazók index nélkül is vettek – csak éppen kormányuk tehetetlenségének tudták be, nem a professzor említette tényezőknek –, ezért nagy többségük az AfD-re szavazott.

– kommentált a ZEW-elnök.

Német gazdaság: az oroszokra nem lehet fogni, hogy elszállnak az árak

Wambach az energiaválságra utalt, amely Európa-szerte visszaveti a gazdaságokat, illetve speciális német tényezőként a nagy riadalmat okozó augusztusi dróntámadási kísérletre, ami hogy, hogy nem Lipcsében történt, Németország keleti felében, ahol a Moszkva-barátsággal vádolt AfD különösen népszerű. 

Az oroszoknak tulajdonított hibrid támadás körüli hatalmas botrány Szász-Anhaltban nem tántorította el a szavazókat attól, hogy az AfD-re voksoljanak. A gazdaságban kétségkívül tud zavart okozni egy efféle hatalmasra kerekített botrány. Ami a szavazókat illeti azonban, ők vagy elhiszik, hogy az oroszok miatt nem akar magához térni a német gazdaság, vagy esetleg a kormányuknak róják fel, hogy rosszul menedzseli.

Már a ZEW index-szel szinte egyidőben érkezett egy másik riadalomra okot adó gazdasági adat, amit nehéz Vlagyimir Putyin nyakába varrni. 

A német nagykereskedelmi árak 6,8 százalékkal szöktek fel augusztusban az előző év azonos hónapjához mérten, júliusban még csak 5,3 százaléknál tartottak. 

Ez megint csak nem az a statisztika, amit a német szavazó a reggeli mellett böngészget, csakhogy a nagykereskedelmi árak felszökése előbb, vagy utóbb átszivárog a bolti árakba, és az árcédulákat már mindenki látja. 

Ami eddig "átszivárgott", már azt is nehéz lenne ünnepelni: augusztusban 2,9 százalék volt a német infláció (a magyarnak több mint duplája), és semmi kétség, hogy tovább emelkedik. Pénteken még egy fordulóban meggyőződhetnek erről a németek: két nappal az újabb tartományi választások előtt a termelői árindexet közlik, ami szintén befolyásolja a bolti árakat, és a július 3 százalékról várhatóan szintén felszökik. 

Az ipar szenved, a bankoknak jó a magas infláció és kamat, de másnak nem igazán

Itt érdemes visszakanyarodnunk a ZEW mutatóhoz, mert ha a professzor "óvatos optimizmusról" beszél is az elemzők körében, az index részletei ugyanakkor tükrözik, mit él át a német választó. Csak azt kell megnézni, melyik szektorokban javult a hangulat, és melyekben nem:

• A biztosítási ágazat profitált a magasabb kamatokból: egyenlegmutatója 12,1 ponttal, 46,4 pontra emelkedett.
• Ezzel szemben az acél- és fémipar, valamint az autóipar továbbra is negatív tartományban maradt: egyenlegmutatójuk rendre –16,7, illetve –22,6 pont volt.
• Figyelemre méltó a bankszektor javulása: az ágazat egyenlegmutatója 52,9 pontra emelkedett, ami 8,2 ponttal magasabb az augusztusi értéknél.

A német polgár agya, rég tudjuk, másképpen jár sok dologban, mint a miénk, de sok egyébben hasonlóan. Szeretik a bankban tartani a pénzt például, és akkor nem jön rosszul egy kicsit több kamat, ha azonban drágul a hitel is és nőnek a pénzügyi díajk, azt már ők sem tekintik feltétlenül jó jelnek. Ha tántorog a német ipar, azt semmiképpen se. 

Akárhogy is, Merz számára a német gazdaság állapotából nem jön ki semmi jó a tartományi választási esélyeket illetően. 

Mecklenburg–Elő-Pomerániában történelmi győzelemre számíthat az AfD, sőt a földcsuszamlás sem kizárt. Berlinben történelmi előretörésre, ha nem is győzelemre. Merz tulajdonképp örülhet, hogy szövetségi választás csak 2029 tavaszán esedékes. A jobboldali előretörés azonban már most politikai változásokra kényszerítik az AfD-t "karanténban" tartó pártokat. A gazdaságot is még nehezebb lesz rendbehozni az erősödő nyomás alatt.

Friedrich Merz kedden egy kiemelt gazdasági fórumon a meredeken emelkedő üzemanyagárak miatt úgy fogalmazott:

és tehermentesítő intézkedéseket helyezett kilátásba a lakosság és a vállalatok számára. Konkrét eszközt azonban egyelőre nem nevezett meg. Ez azért figyelemre méltó változás, mert áprilisban még kifejezetten lehűtötte a gyors állami beavatkozással kapcsolatos várakozásokat.