GazdaságSzerző: vg 6 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A következmények a fogyasztókig érhetnek: a tartósan magasabb termelési költségek az élelmiszerárakra is nyomást gyakorolhatnak.
Mély csalódottságának adott hangot az európai gazdálkodókat és agrárszövetkezeteket képviselő Copa–Cogeca, miután az Európai Parlament szeptember 15-i plenáris ülésén a karbonvámként ismert uniós mechanizmus, a CBAM felülvizsgálatából törölte a 27a. cikket. A rendelkezés rendkívüli piaci körülmények között lehetőséget adott volna az érintett termékek ideiglenes mentesítésére, így mérsékelhette volna a műtrágya árát is, s ezzel az azt vásárló gazdák terheit.
A szervezet közleménye szerint különösen nehezen érthető a döntés akkor, amikor a műtrágyaárak tartósan meghaladják történelmi átlagukat, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek pedig újabb bizonytalanságot okoznak az energia- és műtrágyapiacokon. A gazdák eközben az időjárási veszteségekkel, a növekvő termelési költségekkel és a következő szezon finanszírozásával is küzdenek.
A CBAM célja, hogy az importtermékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásnak is legyen költsége, ezzel védve a kibocsátási terheket viselő európai gyártók versenyhelyzetét. Az agrárszervezetek kifogása azonban az, hogy a műtrágyaimport többletköltsége a mezőgazdaságban csapódhat le. A Copa–Cogeca szerint számos szántóföldi gazdaságban éppen a műtrágya jelenti a legnagyobb termelési kiadást.
A mostani szavazás még nem jelent véglegességet a szabályozással kapcsolatban: a Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács ezután egyeztet a jogszabályról. A Reuters tudósítása szerint a tagállamok megtartanák a felfüggesztés lehetőségét, többek között arra az esetre, ha az érintett termék ára fél év alatt több mint 50 százalékkal emelkedik.
A konfliktus már korábban kirajzolódott. Amint arról a korábban beszámoltunk, az EP környezetvédelmi szakbizottsága már a plenáris döntést megelőzően törölte a válsághelyzeti felfüggesztést lehetővé tevő rendelkezést. A Copa–Cogeca akkor is arra figyelmeztetett: a gazdák nem tudják automatikusan beépíteni a felvásárlási árakba a növekvő kiadásaikat.
A mostani közlemény szerint létezett volna olyan kompromisszum, amely egyszerre támogatja az európai műtrágyaipar kibocsátáscsökkentését és versenyképességét, miközben célzott, átmeneti védelmet ad a termelőknek. A szervezet úgy látja, ennek elutasításával a Parlament az ipari szempontokat helyezte előtérbe, megfelelő mezőgazdasági biztosíték nélkül.
A felvetett kompenzációs megoldásokat sem tartják elegendőnek. A CBAM-bevételek válsághelyzeti gazdatámogatásra fordítása szerintük legfeljebb részleges enyhülést hozhatna. Ugyancsak szűk körnek segítene, ha az exportra szánt gabonát bevonnák az átmeneti dekarbonizációs alap támogatási körébe: ebből elsősorban az exportorientált gabonatermelők részesülnének, miközben az uniós növénytermesztés jelentős része kimaradna.
Az időtáv is problémás. A közlemény szerint az alap mindössze két évig működne, a CBAM viszont tartós rendszer, amelynek költségterhei 2034-ig fokozatosan emelkedhetnek.
A magyar gazdaszervezetek korábban hasonló veszélyekre hívták fel a figyelmet. Cseh Tibor András a Világgazdaságban megjelent véleménycikkében arra mutatott rá, hogy a műtrágya drágulását
Értékelése szerint a hagyományos importvámok átmeneti eltörlése önmagában nem oldja meg a gondot, amíg a CBAM terhei megmaradnak.
Magyarországon mindez különösen nehéz időszakban jelentkezik. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. Bóna Szabolcs agrárminiszter tájékoztatása alapján egyes gazdaságokban a terméskiesés meghaladta a 80 százalékot. Az alacsony terményárak és a magas költségek miatt a két legnagyobb hazai agrárszervezet, a Magosz és a MOSZ azonnali válságkezelést, előlegkifizetéseket és a kárenyhítési alap feltöltését sürgette.
Ilyen helyzetben a következő szezon műtrágyabeszerzésének drágulása tovább szűkítheti a gazdák mozgásterét. A termelés visszafogása vagy a tápanyag-utánpótlás kényszerű csökkentése a későbbi hozamokat is veszélyeztetheti - mutatott rá a Copa–Cogeca. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy
a következmények a fogyasztókig érhetnek: a tartósan magasabb termelési költségek az élelmiszerárakra is nyomást gyakorolhatnak.
A szervezet ezért azt kéri az EP-képviselőktől és a tagállamoktól, hogy a közelgő intézményközi tárgyalásokon, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatakor teremtsenek érdemi védelmet a gazdáknak. Álláspontjuk szerint az európai mezőgazdaság nem viselheti tartósan más uniós szakpolitikák költségeit.
Napi