Minden országnak a maga baja a legsúlyosabb, kultúrákat le- vagy felértékelni pedig gyakran nem ildomos. Ha azonban arról hallunk panaszt, hogy túl gyakori a "mama hotel", túl későn költöznek külön a fiatalok, érdemes megnézni a statisztikákat és összemérni az országokat és régiókat. Az Eurostat kedden közzétett összesítése például elképesztő képet fest Európáról, és a magyar fiatalok helyzetéről is tartalmaz olyan dolgokat, amelyek meglepőek lehetnek.

Előrevetve: ebben a kérdésben milyen életkort tartunk ideálisnak, az egy kérdés, de teljesen más kérdés, mit mutatnak másokhoz képest a számok.

Ha nagyjából egységes európai válaszra gondolnánk, akkor érhet a legnagyobb meglepetés a számok láttán. Ha az volna a tippünk, hogy a szegény országok/gazdag országok megoszlásra gondolnánk: ugyanígy járunk. Ha onnan indultunk, hogy a magyar fiatalok borzasztó helyzetben vannak – akkor is egész máshova érkezünk.

Mama hotel: Európa legalább három részre szakadt

Ha már valamiféle megoszlást keresünk mamahotelügyben, az Eurostat számaiban azt láthatjuk: Európa legalább három részre oszlik. 

Az Eurostat térképe azt mutatja; Európa országaiban átlag hány évesen hagyják el a szülői házat a fiatalok a 2025-ös összesítés szerint. Minél sötétebb a szín, annál később. 

Már ránézésre megállapíthatjuk, hogy a keleti szárny – a volt kommunista blokkbnól kiszakadt országok – elkülönül: itt hosszabb a "mamahotel", mint nyugaton, és különösen északon.

Mondjuk azonban inkább közepesnek: mert ahol igazán sokáig nem repülnek ki a fiókák, az az európai dél, illetve a metszéspontja a kelettel. 

Itt mindjárt le is számolhatunk azzal a sztereotípiánkkal – ha volt ilyen –, hogy azért nem költözik el a fiatal, mert szegény országban él, a gazdag országban meg elköltözik. Még a kivételek is azt erősítik meg, hogy társadalmilag rögzült kulturális mintákról van szó. 

A kultúra ered a gazdasági realitásból, vagy az utóbbi a kultúrából?

Ugyanakkor kétségkívül léteznek a kérdésnek gazdasági vetületei, bár hogy ezekből ered-e a kultúra, vagy fordítva a tyúk és tojása kérdés. Ugyanebben a statisztikai közleményben mutatja meg az Eurostat az EU-országok ifjúsági munkanélküliségi szintjeit is, a lenti grafikon kíséretében:

A két grafikont összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottságban is hasonló megoszlás jelentkezik, ha nem is tökéletesen ugyanaz, mindenesetre ahol alacsony a fiatalok foglalkoztatottsága, ott később költöznek el. Ugyanakkor az alacsony foglalkozatottságnak is lehet ugyanaz a kulturális gyökere, mint a késői kiköltözésnek: egyszerűen másképp gondolkodnak a fiatalokról délen, mint északon.

Ami a magyar fiatalokat illeti: nem találhatnak jobb összehasonlítási alapot saját sorsuk felméréséhez, mint a régiót. A számokból azt látujuk, hogy magasabb arányban foglalkoztatják őket, mint az európai átlag, és ebből a szempontból jobban is állnak, mint a régiónk javarésze és a déli országok.

Nem jönnek ki rosszul az összehasonlításból a magyar fiatalok

Ha azt nézzük, a szomszédoknál milyen hosszú a mama hotel, ebből is jobban jönnek ki:

• az EU-átlag az elköltözésre 26,3 év,
• a magyar 27,3, 
• a román majdnem ugyanennyi (23,4 év), 
• a szlovák 30,9, 
• a szlovén 28,8 év,
•  a horvátoknál egyenesen 31,5 év, 
• ami az EU legrosszabb értéke, 
• a szerbeknél 31,1 év.

Szomszédaink közül egyedül Ausztriában költöznek el hamarabb a szüleiktől a fiatalok, átlag 25,2 évesen. Az ukrajnai adatot nem ismerjük, de sejthetjük.