Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt. Nem volt ellenszavazat. A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége tartózkodott, két fideszes és négy KDNP-s képviselő viszont igennel szavazott. A Mi Hazánk jelen lévő képviselői szintén támogatták a jogszabályt.

Magyar Péter a szavazás után elő is vette a Fidesz tartózkodóit a Facebookon:

36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés ma megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?

A miniszterelnök korábban október 22-ét jelölte meg a nyilvánosságra hozatal dátumaként. A parlament által elfogadott törvény szerint az első adatok közzétételének határideje október 20., a B-dossziéké pedig 2027. február 25.

Mi kerül ki az internetre?

Az ügynökakták megnyitása jóval többet jelent majd a közszájon forgó ügynöklistánál.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában mintegy 36 ezer hatos karton maradt fenn. A mágnesszalagokon körülbelül 58 ezer név szerepel. A teljes hálózati nyilvántartás azonban ma sem rekonstruálható pontosan. A nyilvánosság számára kereshetővé válhatnak a hatos kartonok, a B-naplók, a B-dossziék adatai, valamint a mágnesszalagokon található H-jelzésű hálózati nyilvántartás nem minősített adatai.

Az eredeti javaslat egyébként ennél szélesebb körű hozzáférést írt volna elő a mágnesszalagokhoz is. A parlamenti módosítás után az automatikusan nyilvánosságra kerülő kör szűkebb lett. Az érzékeny személyes adatokat ki is kell majd takarni: ilyen lehet például az egészségi állapot, a függőség, a szexuális élet vagy a vallási, világnézeti meggyőződés.

Az első, már feldolgozott adatoknak október 20-ig kell megjelenniük. A B-dossziék közzététele ezt követően folyamatos lesz.

Ez sem megkérdőjelezhetetlen bizonyíték

Az ÁBTL külön felhívta a figyelmet arra, hogy egy név szereplése a hálózati nyilvántartásban önmagában nem bizonyítja az együttműködést.

A hatos karton azt mutatja meg, hogy valakit nyilvántartottak hálózati személyként. A beszervezés alapja is szerepelhet rajta, de abból nem feltétlenül derül ki, hogy az illető később adott-e jelentéseket, milyen gyakran találkozott a tartótisztjével, vagy éppen megtagadta-e az együttműködést.

Az állambiztonság saját iratai sem tekinthetők minden esetben megkérdőjelezhetetlen bizonyítéknak. A kartont a hozzá kapcsolódó jelentésekkel és egyéb dokumentumokkal együtt kell értelmezni.

Ruff szerint sok család szomorú lesz

Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy az aktákban a rendszerváltás utáni politikai és gazdasági élet ismert szereplőit érintő történetek is előkerülhetnek.

„Sok család szomorú lesz” – mondta.

A kijelentésre Ungváry Krisztián történész reagált.:

„Szerintem ez nem igaz” – írta. Szerinte lesznek, akik szomorúak lesznek, de az a gyanúja, hogy a többség inkább fel fog lélegezni. Ungváry több olyan állambiztonsági jelentést tett közzé, amelyekben beszervezett emberek története szerepel.

Tudott a robbantásról, mégsem jelentette

Az egyik ilyen ügyben egy „Szigeti Attila” fedőnevű egyházi személy szerepel. 1966-ban „hazafias alapon” szervezték be. Elfogadta az együttműködést, de írásos jelentést nem adott. A tartótisztjei szerették volna, ha rendtársairól is információkat gyűjt. Ezt azonban megtagadta. A jelentés szerint lelkiismeretével nem tudta összeegyeztetni, hogy társairól információkat szolgáltasson. 1969-ben kizárták a hálózatból.

Egy másik esetben „Tárnoki” fedőnevű embert kompromittáló adatok alapján szerveztek be 1968-ban.

A rendőrség tudta, hogy több középiskolás a szolnoki Lenin-emlékmű felrobbantására készül. Tárnoki ismerte a tervet, mégsem jelentette.

A beszervezés után egy ideig kapcsolatban maradt a szolgálattal, később azonban lelkiismereti problémákra és idegkimerültségre hivatkozva kérte a kapcsolat megszüntetését. 1968 májusától 1969 decemberéig nem adott jelentést.

„Dezsőffy” Istvánt 1969 februárjában szervezték be „hazafias alapon” az ifjúsági vonalra. A beszervezés után idegi tünetei jelentkeztek, majd elmaradt a találkozókról. Végül megtagadta az együttműködést.

Az apját, „Várnai Lajost” korábban szintén beszervezték. Két írásos jelentést adott, később szóban szolgáltatott információkat. Amikor megtudta, hogy a rendőrség a fiával is foglalkozott, felháborodott, és megszakította a kapcsolatot.

Ungváry ezek után azt írta:

Szerintem ebben az ügyben egyvalakinek kell szégyellnie magát: a beszervezőknek

Azért nem kerül elő minden

Ungváry Krisztián a Rainer M. János történész vezette, 13 tagú felülvizsgáló bizottságnak is tagja. A testület a továbbra is minősített állambiztonsági iratok felülvizsgálatát segíti.

A bizottság tagjai betekinthetnek a titkosított dokumentumokba, és kezdeményezhetik a minősítés megszüntetését. A titkosítást azonban nem ők oldják fel. Bizonyos iratok továbbra is minősítettek maradhatnak nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi jogi vagy személyvédelmi okokból. Ezeket legalább kétévente felül kell vizsgálni. Vagyis októberben nem kerül elő automatikusan minden, ami az állambiztonság működéséről fennmaradt.

Már a rendszerváltáskor is tűntek el dokumentumok

Az ÁBTL-ben mintegy öt folyókilométernyi iratanyag található. Az egész állambiztonsági iratállomány azonban már a rendszerváltás idejére sem volt teljes.

Jelentős mennyiségű dokumentum pusztult el 1956-ban. Később is folytak iratselejtezések és megsemmisítések, a rendszerváltás körüli időszakban pedig újabb iratok tűntek el. Boross Péter egykori belügyminiszter a 2018-ban megjelent Boross 90 című életrajzi kötetben arról beszélt, hogy az úgynevezett Dunagate idején is tűntek el anyagok.

Rengeteg a hézagos dokumentum. Ott felejtettek iratokat, másokat megsemmisítettek

– mondta.

Boross szerint ezért sem lehet egy név alapján kijelenteni valakiről, hogy ügynök volt. A beszervezések között olyanok is voltak, amelyeket kompromittáló adatokkal vagy más nyomásgyakorlással értek el.

Az iratanyag hiányosságai miatt bizonyos történeteket már soha nem lehet teljesen rekonstruálni.

Hack Péter szerint az áldozatok magánélete is veszélybe kerülhet

Hack Péter jogászprofesszor az Indexnek azt mondta, támogatja az egykori ügynökök névsorának nyilvánosságát, de a teljes jelentések korlátozás nélküli közzétételével kapcsolatban óvatosabb.

A teljes aktanyilvánosság nem is az egykori ügynököket, hanem inkább a célszemélyeket hozná lehetetlen helyzetbe

– fogalmazott. Egy állambiztonsági jelentés ugyanis olyan részleteket is tartalmazhat egy megfigyelt emberről, amelyeknek semmi közük nincs a politikai tevékenységéhez. Családi konfliktusok, párkapcsolatok, egészségi problémák és más személyes információk is szerepelhetnek bennük. Hack szerint a teljes aktanyilvánosság ezért az áldozatokat is nehéz helyzetbe hozhatja.

Ám a most elfogadott törvény ezt részben kezeli az érzékeny személyes adatok eltávolításával.

Akinek még otthon van aktája, leadhatja

A törvény azokat is érinti, akiknél jogellenesen állambiztonsági iratok vagy azok másolatai maradtak. Aki hat hónapon belül leadja az iratokat az ÁBTL-nek, az megúszhatja a birtoklás miatt kiszabható szankciókat, akár a büntetőjogi következményeket is.

Az első nyilvánosságra hozott adatokból októberben már lehet keresni. A B-dossziék közzététele 2027 februárjáig tart.