Az utódlási verseny az elmúlt hetekben gyorsult fel, miután egyre inkább elterjedtek azon találgatások, miszerint

Lagarde és Isabel Schnabel, az EKB igazgatóságának német tagja is a mandátumuk 2027 végi lejárta előtt távozhat.

Korai távozásuk felgyorsítaná a jövőre esedékes személyi döntéseket, és lehetőséget teremtene egy átfogó alkura, amely Philip Lane főközgazdász májusban lejáró megbízatását is magában foglalná.

A terv értelmében Knot – aki 2011 és 2025 között vezette a holland jegybankot – francia támogatással ülhetne az elnöki székbe. A piaci szereplők pragmatikus szakembernek tartják, akinek alapvető beállítottsága ugyan a szigorúbb monetáris politika felé húz, de kellően rugalmas ahhoz, hogy a gazdasági adatok függvényében irányt váltson. "Héja, de okos módon" – jellemezte őt egy francia tisztviselő. Fő riválisának a spanyol jegybank korábbi elnökét, Pablo Hernández de Cost tartják, ám mivel ő dél-európai jelölt, kinevezése szinte biztosan azzal járna, hogy a főközgazdászi poszt valamelyik északi, takarékosabb országhoz kerülne az erőegyensúly fenntartása érdekében.

Knot támogatásáért cserébe Párizs a főközgazdászi pozíciót kéri, amelyet az EKB elnöke jelöl ki az igazgatóság tagjai közül. A franciák kiszemeltjei között szerepel Agnès Bénassy-Quéré, a francia jegybank alelnöke, Laurence Boone, az OECD korábbi főközgazdásza, valamint Hélène Rey, aki jelenleg a Nemzetközi Fizetések Bankjánál (BIS) dolgozik. Bármelyikük kinevezése segítene megőrizni a nemek közötti egyensúlyt az igazgatóságban.

A francia kezdeményezés azonban azonnali berlini ellenállásba ütközhet. Bár a terv szerint Németország megtartaná Schnabel megüresedő helyét és a piaci műveletekért felelős portfóliót, a német fél szintén igényt tart a főközgazdászi posztra, amelyet az igazgatóság második legbefolyásosabb tisztségének tekintenek. Franciaország növekvő adósságproblémái miatt Párizs minden eddiginél jobban igyekszik befolyásolni az eurózóna monetáris politikáját, míg a kisebb államadóssággal rendelkező, gazdaságilag ortodoxabb Németország kiemelten ügyel arra, nehogy lazuljon az EKB árstabilitás iránti elkötelezettsége.

Lagarde korábban jelezte, hogy a jövő évi francia elnökválasztás előtt ki kíván állni az európai integráció mellett, miközben az euroszkeptikus Marine Le Pen jól szerepel a közvélemény-kutatásokban. Ha Lagarde még a májusi választás előtt távozna, Macronnak döntő szava lehetne az utódja kiválasztásában. Lagarde nem oszlatta el egyértelműen a korai távozásáról szóló találgatásokat, csupán annyit jegyzett meg, hogy "2027 előtt nem szabadulnak meg tőlem". Schnabel mindeközben nem reagált a Handelsblatt értesülésére, amely szerint a Nemzetközi Valutaalapnál kínálkozó egyik vezető pozícióról egyeztet.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.