BelföldSzerző: index 6 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
A víruskutató meglepő állítása: a nyugat-nílusi láz Magyarországról terjedt el Európába.
A szokatlanul meleg kánikulát követően szeptember közepén megérkezett a hűvös idő, ami az iskolakezdéssel párosulva menetrendszerűen hozza magával az őszi járványszezont. Dr. Rusvai Miklós víruskutató a műsorban elemezte a legfrissebb adatokat, felvázolta az előttünk álló hetek légzőszervi betegségivel kapcsolatos kilátásait, valamint beszélt a hazánkat és Európát fenyegető egyéb vírusfertőzésekről is.
Bár az országos adatok alapján jelenleg még nincs járvány, és az ország szinte egésze „zöld” besorolású, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb mérései szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – elsőként a dél-budapesti szennyvízgyűjtőben – már kismértékű emelkedést mutat.
A víruskutató szerint: az elmúlt négy év tapasztalatainak megfelelően idén is a koronavírus fogja indítani az őszi légzőszervi járványhullámot. A betegségszámok és az orvoshoz fordulók száma várhatóan szeptember második felétől fokozatosan emelkedik majd.
Aggodalomra vagy pánikra azonban nincs ok, ez a Covid már enyhe lefolyású lesz, mert az elmúlt egy évben nem alakult ki olyan figyelemreméltó vagy aggályosan új variáns, amely jelentősen eltérne a tavalyi törzsektől.
A jelenlegi variánsok már nem okoznak súlyos tüdőgyulladást vagy a járvány kezdetén megismert gyakori citokin vihart; a betegség belesimul a szokásos náthavírusok közé. Súlyos megbetegedés csak veszélyeztetett, meglévő társbetegségekkel küzdő betegeknél alakulhat ki.
A lehetőséget, hogy egyáltalán visszatérhet-e olyan erejű Covid-variáns, mint amilyen az első, vagyis a vuhani volt, a virológus teljességgel kizárta.
A vírus ugyanahhoz a sejtreceptorhoz csatlakozik, mint a kiindulási törzs. Mivel ezt a kapcsolódási pontot (fehérjeszerkezetet) a vírus nem tudja drasztikusan módosítani anélkül, hogy elveszítené fertőzőképességét, az eddig szerzett immunitásunk védettséget nyújt.
Nálunk a lakosság szinte egészének van már immunmemóriája, amelyet oltás vagy korábbi fertőzés révén szerzett, a szervezet 4-5 nap alatt képes előállítani a megfelelő ellenanyagszintet, így a betegség lefolyása is erre az időtartamra korlátozódik.
A műsor egyik legérdekesebb szakmai vetülete a nyugat-nílusi láz európai terjedése volt. A műsorban bemutatott, mintegy negyedszázados adatgyűjtésen alapuló kutatási videó – amely Dr. Nagy Anna (NNGYK) és kutatócsoportja munkáját, valamint a széles körű nemzetközi összefogást dicséri – meglepő tényt tárt fel:
a nyugat-nílusi láz európai járványa genetikai nyomkövetés alapján Magyarországról indult ki.
A vírus hazai kutatása történeti léptékű: Bakonyi Tamás állatorvos mutatta ki először a kórokozót 2002-ben, aminek köszönhetően Magyarország ma a nyugat-nílusi láz víruskutatásának egyik fellegvára.
Ezek után adódott a kérdés, hogy miként terjed és mik a tünetei? A víruskutató elmondta, hogy a terjedési lánc első szemét a természetes hordozók, vagyis a vándormadarak adják. A szúnyogok a fertőzött madarak vérét szívják fel, majd a csípés útján adják át a vírust az embernek vagy a lovaknak.
A fertőzést az ember és a ló nem adja tovább, mert a vérükben nincs elegendő víruskoncentráció, így emberről emberre vagy szúnyog útján emberről másra a betegség nem terjed. Az esetek 95 százaléka teljesen tünetmentes vagy enyhe fáradtsággal jár, de előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalom.
Csupán az esetek csekély hányadában alakul ki súlyos, idegrendszeri szövődmény – a diagnosztizált, kórházba kerülő súlyos betegek körében azonban a halálozás eléri az 5-10 százalékot.
Emberek számára jelenleg nincs elérhető védőoltás, mivel a viszonylag alacsony esetszám miatt a gyártás nem lenne kifizetődő, a lovak számára viszont létezik vakcina.
Rusvai Miklós beszélt a gazdaságilag súlyos károkat okozó állatbetegségekre is, amelyek időről időre felütik a fejüket az országban. A legfrissebb eset a Fülöpházán szeptemberben regisztrált baromfipestis, amelynél érdemes tisztázni, hogy a baromfipestis és a madárinfluenza két teljesen eltérő betegség.
Míg a madárinfluenza az emberre is veszélyes, a baromfipestis emberre ártalmatlan, viszont rendkívül ragályos,
így a hatalmas gazdasági károk megelőzése érdekében az érintett állományokat le kell ölni.
A hazai sertésállományt leginkább az afrikai sertéspestis (ASP) fenyegeti. A vaddisznóállományban tíz éve jelen lévő kórokozó ellen nincs vakcina. A hatékony járványvédelmi kerítéseknek (ezek az M1-es és M3-as autópályáktól északra lévő védvonalak) köszönhetően az ország középső területei jórészt mentesek maradtak a vaddisznóktól, idén azonban öt házisertés-állományban is megjelent a vírus. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán határ felől, míg Baranya és Somogy megyében a határ túloldalán, Horvátországban tomboló járvány miatt fertőződtek meg az állományok.
A műsorban szó esett a trópusi eredetű megbetegedésekről is. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hazai maláriás esetek kivétel nélkül külföldi utazásokból behurcolt fertőzések, tartós európai jelenléttel nem kell számolni.
A majomhimlő esetében a korábban világjárványt okozó afrikai törzs visszahúzódott, a hazánkban évente előforduló 1-5 eset az enyhébb variánshoz köthető.
Zárásként a víruskutató aggodalmát fejezte ki a globálisan növekvő oltásellenesség miatt, amelyet azzal magyarázott, hogy az emberek a kötelező gyermekkori védőoltásoknak köszönhetően ma már nem tapasztalják meg a halálos fertőző betegségek közvetlen jelenlétét.
Az emberek nem fogják fel, hogy a gyermekkori kötelező vakcinázás eredménye az, hogy nálunk nem halnak meg tömegesen gyerekek kanyaróban vagy gyermekbénulásban
– fogalmazott Rusvai Miklós, kiemelve, hogy a szerzett immunitás genetikailag nem öröklődik, így az oltási fegyelem feladása beláthatatlan következményekkel jár hat .
A műsorban még szó volt arról is, hogy
Napi