GazdaságSzerző: economx 7 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Egy friss jelentés arra jutott, hogy az Egyesült Államok demokratikus berendezkedésének folyamatos hanyatlása...
Egy kedden megjelent új jelentés szerint a demokratikus pártok, illetve a jogállamiság gyengülése Washingtonban károsítja az Európa biztonságát megalapozó nemzetközi szabályokat és szövetségeket, miközben növeli a konfliktusok kockázatát világszerte – írja a Politico.
A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítségnyújtási Intézet (International Institute for Democracy and Electoral Assistance, IDEA) új jelentése megállapította, hogy az Egyesült Államokban az ellenőrzések és normák gyengülése nyomást gyakorol a világ többi részét támogató szövetségesekre és nemzetközi szabályokra, miközben támpontokat ad a kormányoknak a hazai intézmények megtámadására.
Bármi is történik az Egyesült Államokban, annak globális következményei vannak, és azt hiszem, ez az egyik igazán nagy történet, ami ma a világban történik”
– fogalmazta meg Kevin Casas-Zamora, az IDEA főtitkára egy interjúban.
A 2025-ös és 2020-as évek összehasonlításában az IDEA hét statisztikailag szignifikáns visszaesést regisztrált az amerikai demokratikus teljesítményben, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a parlament hatékonyságát, a sajtószabadságot és a szólásszabadságot. Az amerikai demokrácia mérésére használt 30 mutató közel fele 1975 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.
Az erózió egy mélyen polarizált háttér előtt bontakozik ki, ami a törzsi jelleget öltő amerikai politika képében jelentkezik.
A jelentés szerint Donald Trump amerikai elnök 2025-ben gyorsan hatalomra tett szert a végrehajtó hatalmi ágban, és a következmények „messzehatóak voltak, aláásták a jogállamiságot belföldön és nemzetközi szinten, és próbára tették a régóta fennálló szövetségeket és a többoldalú együttműködést”. Itt konkrét példát is felhoznak, amikor egy tavaly februári végrehajtási rendelet utasította az amerikai külpolitikát végrehajtó tisztviselőket, hogy az elnök felügyelete alatt járjanak el, és figyelmeztetett, hogy politikájának végrehajtásának elmulasztása szakmai fegyelmi eljárást vonhat maga után.
Casas-Zamora kifejtette, a továbbgyűrűző hatás nyilvánvaló abban, ahogyan a kormányok igazolják a demokratikus intézmények és a civil társadalom elleni támadásokat. (Igaz, hazánkba kicsit előbb ért el a politikatörténet most felvázolt előszele – a szerk.).
A stockholmi székhelyű nemzetközi intézet
Magyarországot illetően fontos kérdésnek tartja, hogy a mostani változtatások túlmutatnak-e a korábbi intézményi struktúrák minősített többséggel történő lebontásán, és kiterjednek-e a független intézmények és olyan eljárási garanciák újjáépítésére is, melyek leszámolnak majd a hatalomkoncentrációra épülő rendszer alapvető mechanizmusaival.
Hazánk kapcsán – a térség egy országaival, például a lengyelekkel egyetemben – azt is kiemelik, miként tudja az állam megőrizni és fejleszteni a demokráciát, s képes lesz-e visszafordítani a demokratikus hanyatlást.
A szóban forgó jelentés szerint 2025-ben 173 országból 98 – 57 százalék – mutatta legalább egy demokratikus tényező romlását az elmúlt öt évben, míg csak 55 ország javult. Ez volt a 11. egymást követő év, amikor több országban romlott a demokratikus teljesítmény, mint ahányban javult. Az Egyesült Államoké nem elszigetelt eset, de mérete és befolyása különösen jelentőssé teszi a klasszikus intézményrendszer hanyatlását.
Az intézet egyik fő figyelmeztetése, hogy a demokratikus erózió biztonsági probléma is. A világ 2025-ben 65 erőszakos konfliktust regisztrált, ami 1946 óta a legmagasabb szám, beleértve a rekordot jelentő nyolc országok között dúló konfliktust. Emellett jelezték, a hibrid politikai rendszerek, ahol léteznek demokratikus eljárások, de a politikai verseny és a végrehajtható jogok gyengék, gyakrabban keveredtek konfliktusokba, mint a teljesen autoriter rendszerek vagy a jól működő polgári demokráciák esetében.
„Az alacsony teljesítményű demokráciák vannak ebben a nehéz helyzetben, ahol a konfliktusok feltételei valószínűbbek”
– világított rá Casas-Zamora, aki kézzelfogható példát is említett.
„Azt kell gondolnom, hogy egy teljesen demokratikus Oroszország, fékekkel és ellensúlyokkal, sajtószabadsággal, önszerveződésre képes és a köztisztviselőket felelősségre vonható civil szervezetekkel, nem támadta volna meg Ukrajnát. Ez egyértelmű” – fűzte hozzá.
Európa továbbra is vezeti a demokratikus rangsort, de 2020 és 2025 között 77 visszaesést regisztrált 42 előrelépéssel szemben. A polgári szabadságjogok, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a hiteles választások voltak a legnagyobb nyomás alatt álló pontok. Újabb példaként a német tartományi választásokon befutó AfD-t is szóba hozták.
Az intézet főtitkára úgy látja, a populista-autoriter pártok vonzereje nem redukálható a demokráciaellenségességre. Szavai szerint „akár tetszenek, akár nem tetszenek a populista autoriter pártok, vezetők és diskurzusok, ezek valaminek a tünetei. Annak a tünetei, hogy rengeteg ember nem érzi magát képviselve.” A választókat a védett határok, a biztonságosabb környezet és a méltányosság jobban foglalkoztatja
„A demokrácia védelmének a biztonsági napirend középpontjában kell állnia, nem pedig lábjegyzetként” – húzta alá végül Kevin Casas-Zamora.
Napi