GazdaságSzerző: vg 7 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A brutális energiaárak megtették a magukét.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 40 millió eurót fektet be egy kis, moduláris atomreaktorokkal (SMR) foglalkozó finn startupba, megtörve a négy évtizedes tabut, miszerint az EIB nem finanszíroz nukleáris erőműveket. Újabban azonban az európai kontinens ki van éhezve az új, tisztának minősülő energiatechnológiákra.
A támogatásban részesülő Steady Energy Oy egy 50 megawattos könnyűvízreaktort fejleszt távfűtési hálózatok ellátására, valamint egy nem nukleáris kísérleti létesítményt Helsinkiben. A tőkejellegű finanszírozási struktúra lehetőséget biztosít az EIB-nek, hogy a befektetését később részvényekké alakítsa át.
A tranzakció az EIB első befektetését jelenti az SMR-technológiába, miután a fejlesztési bank az 1980-as évek óta távol tartotta magát az atomenergiától.
Ez a gondolkodásmód azonban megváltozott a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos egymást követő energiaválságok nyomán. Lassan áttört az új felfogás, hogy tudniillik az atomenergia egy megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás.
Aktívan keressük a lehetőséget, hogy támogassuk Európa legígéretesebb SMR-úttörőit
– nyilatkozta Karl Nehammer, osztrák ex-kancellár, az EIB alelnöke.
Úgy tűnik, valóban az üléspont határozza meg az álláspontot, hiszen Nehammer kancellársága idején (2021-2025) is az atomenergia-mentes Európát szorgalmazta a hivatalos osztrák álláspont. A bécsi kormány ennek megfelelően kritikusan viszonyult a Paksi Atomerőműhöz és annak bővítéséhez is.
A gyorsan új álláshoz jutó Nehammer szerint továbbá
az SMR-ek a megújuló energiaforrások mellett stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát biztosítva hozzájárulhatnak egy biztonságosabb és ellenállóbb európai energiamix kialakításához, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az ingadozó energiaáraknak való kitettséget.
A Bloomberg korábban már beszámolt róla, hogy az EIB az SMR-technológiába történő befektetést fontolgatja. Bár a bank 1987 óta nem finanszírozott atomenergia-termelést, az elmúlt években már az ellátási lánchoz és a nukleáris hulladékkezeléshez kapcsolódó projekteket elkezdte támogatni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavasszal a párizsi Nemzetközi Atomenergia Csúcstalálkozón ismerte el, hogy az atomenergiától való korábbi elfordulás stratégiai hiba volt.
A fordulat egyébként már 2023-ban megtörtént, tudniillik akkor fogadta be az EU – hosszas belső viták után – az atomenergiát a fenntartható tevékenységek közé.
Magyarországon a 4iG új energiastratégiájában hirdette meg SMR-ek létesítését, egy amerikai partner bevonásával.
Az EU nukleáris pálfordulását megelőzően amúgy az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti kapcsolatot az atomenergia kérdésében hosszadalmas jogi csaták, politikai blokádok és mély bizalmatlanság jellemezte. Bár a brüsszeli testület elvben elismerte a tagállamok jogát saját energiamixük megválasztásához, a magyar kormány nukleáris ambícióit – különösen a Paks II. projektet – tűz alá vette.
Spongyát rá, a lényeg, hogy - jobb későn, mint soha - a bizottság a megújuló energiaforrások mellett immár az atomenergiát is az energiabiztonság és a dekarbonizáció egyik legfontosabb pilléreként kezeli.
Napi