A magánegészségügyben már nemcsak a várakozási idő, hanem az árak is komoly mérlegelési szempontot jelentenek. Egy átlagos szakorvosi vagy alapdiagnosztikai vizsgálatért idén augusztusban 30 724 forintot kellett fizetni, ami 5 százalékos drágulást jelent egy év alatt. Közben a magyarok több mint fele így is igénybe vett valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben.

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint augusztusban mindössze 1,3 százalékos volt az éves infláció, a magánegészségügyi szolgáltatások ennél jóval gyorsabban drágultak.

Az NN Biztosító 2026-os Magánorvosi Árindexe szerint egy év alatt átlagosan 5 százalékkal emelkedtek a vizsgálati díjak.

Tavaly még átlagosan 29 258 forintba került egy szakorvosi vagy alapdiagnosztikai vizsgálat, idén augusztusban viszont már 30 724 forintot kértek érte. Ez elsőre jelentős összegnek tűnik, különösen annak fényében, hogy egyetlen vizsgálat a KSH legfrissebb, júniusi adata alapján a 438 ezer forintos nettó mediánkereset mintegy 7 százalékát viszi el.

Van azonban egy érdekes fordulat: tavaly ugyanez az arány még 7,41 százalék volt. Vagyis bár a magánorvosi árak az inflációnál gyorsabban nőttek, a keresetek emelkedése miatt egy átlagos magyar idén valamivel könnyebben tudja kifizetni a magánorvost, mint egy évvel korábban.

Ellátásonként változó a drágulás

Nem minden szolgáltatás drágult ugyanúgy.

A legnagyobb áremelkedés a laborvizsgálatoknál történt, amelyek 10 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly. A bőrgyógyászati vizsgálatok ára 7,7, a nőgyógyászati vizsgálatoké pedig 6,7 százalékkal emelkedett.

Akadnak ugyanakkor olyan területek is, ahol jóval kisebb volt a drágulás: a szemészeti vizsgálatok ára 1,9, a szívultrahangé pedig 2,5 százalékkal nőtt.

A főváros és a vidék közötti árkülönbség továbbra is jelentős, bár valamelyest szűkült. Ugyanazért a szakorvosi vizsgálatért vidéken akár 7–15 ezer forinttal is kevesebbet kell fizetni, mint Budapesten. Az átlagos különbség egy év alatt 26-ról 23 százalékra mérséklődött. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vidéki magánszolgáltatások árai gyorsabban emelkedtek a fővárosiakénál.

Minden második ember járt magánorvosnál

Az árak ellenére a magánegészségügy egyre kevésbé számít kivételes megoldásnak. Az NN kutatása szerint a megkérdezettek 54 százaléka vett igénybe valamilyen privát egészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben.

A legnépszerűbb továbbra is a fogászat: a válaszadók 48 százaléka járt magánfogorvosnál. A nőgyógyászat és szülészet 29 százalékkal következik, majd a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat jön 22-22 százalékkal. Ultrahangos vagy más képalkotó diagnosztikai vizsgálaton 18 százalék vett részt.

A magánellátást választók többsége járóbetegként kereste fel a szolgáltatókat. Egynapos ambuláns sebészeti ellátást 10 százalék vett igénybe, nagyobb műtét vagy többnapos kórházi kezelés miatt pedig 2 százalék választott magánklinikát.

A saját zsebből fizetnek a legtöbben

A magánorvosi számlát jellemzően nem biztosító vagy a munkáltató állja. A kutatás szerint a magánellátást igénybe vevők 88 százaléka teljes egészében saját forrásból fizette a költségeket. A többség, 79 százalék készpénzzel vagy bankkártyával rendezte a számlát. Egészségpénztári megtakarítást 17 százalék, egészségbiztosítást pedig 5 százalék használt a finanszírozáshoz. A saját zsebből fizetők 61 százaléka ugyanakkor anyagilag megterhelőnek érezte a magánellátás költségét.

Ez magyarázza azt is, miért kerülhet egyre inkább előtérbe a munkáltatói egészségbiztosítás és az egészségpénztári finanszírozás. Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a magánegészségügy terjedése annak ellenére töretlen, hogy az árak az inflációnál gyorsabban nőnek. Szerinte ezért felértékelődhetnek azok a megoldások, amelyek csökkentik a betegek közvetlen anyagi terheit.