Kedden kifut az Európai Unió háromezer orosz vállalatot és magánszemélyt büntető szankció listája. Brüsszel újabb féléves hosszabbítást szeretett volna, ami korábban már nem kevesebb, mint 23 alkalommal sikerült, de most nem. Két kerékkötő van: a szlovák Robert Fico miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök. A harmadik, Orbán Viktor magyar kormányfő az elvesztett áprilisi választás után már elhagyta a csatateret. Pont ugyanarról a két oroszról van szó, akiket korábban Magyarország is levetetett volna a listáról.

Azért a szankciókat még ne temessük: az uniós országok nagykövetei hétfőn egyhetes technikai hosszabbításban egyeztek meg, hogy a technikai szünetben megpróbálják elsimítani az ellentéteket – ezt az EU ír elnökségének szóvivője.

A vita középpontjában az áll, hogy levegyék-e a szankciós listáról az orosz–üzbég milliárdost, Aliser Uszmanovot.

Uniós diplomaták szerint Franciaország Szlovákiához csatlakozva az ő törlését szorgalmazza, nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva – jelentette a Reuters. Korábbi hír szerint Szlovákia Mihail Fridmant orosz oligarchát is le akarja vetetni a listáról. (A nyugati hírforrások visszatérően oligarcháknak nevezik az orosz üzletembereket.)

„Franciaország azon országok egyike, amelyek a leginkább elkötelezettek amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel növeljék a nyomást az orosz háborús gépezetre, valamint támogassák Ukrajnát” – idézett a Reuters egy francia diplomáciai forrást. (A francia külügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni az ügyet.)

Szankciós lista: korábban Orbán és Fico blokkolt, emeli ki a hírügynökség

Az uniós szankciókhoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. 

Az uniós országok gyakran az utolsó pillanatig vitáznak az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról: korábban ez nagyrészt Magyarország volt vezetője, Orbán Viktor, valamint Szlovákia követelései miatt történt, mivel ezek az országok a legtöbb uniós tagállamnál jobb kapcsolatokat ápoltak Moszkvával – jegyzi meg háttérként a Reuters, nem közölve, hogy akkor most hova teszik ebben a felosztásban Macront.

A mostani úgy külön pikantériája, hogy mindkét érintett oroszt korábban Magyarország is igyekezett levetetni a listáról.  Ez 2025 márciusában történt, amikor Budapest különösen Fridmanért lobbizott, majd úgy adta fel a vétót, hogy engedett, de több másik személyt – köztzük Uszmanov nővérét – töröltek a listáról.

Korábbról is emlékezhetünk esetre, amikor Oroszország elleni szanckiókat ellenzett Magyarország. Például 2025 januárjában úgy engedte el a vétót, hogy az EU kiadott egy nyilatkozatot, amelyben az energiainfrastruktúra sértetlenségét uniós biztonsági kérdésnek nevezte. Ezt kikövetelni előrelátó volt, de láttuk, mit értünk vele a Barátság kőolajvezeték 2026. elején történt leállításakor.  

Emiatt blokkolja a listát Párizs, és van egy harmadik, meglepő szereplő is

Ami a franciák motivációját illeti, ezt a Financial Times szellőztette meg. Pont ugyanúgy egy francia ügy védelméhez kötik az ügyet, ahogyan Fico és Orbán szlovák és magyar ügyeket igyekezett megvédeni – európai füttyszó közepette – az EU Oroszországot és Ukrajnát illető terveit bokkolva, szinte mindannyiszor ideiglenesen.

Franciaország azért lobbizik az uniós országoknál, hogy oldják fel az üzbég–orosz oligarcha, Aliser Uszmanov elleni szankciókat, mert ez egy Azerbajdzsánnal kötendő fogolycsere-megállapodás része lenne – mondták az ügyet ismerő források a brit lapnak. A javasolt alku több Azerbajdzsánban fogva tartott francia állampolgár szabadon engedését célozza.

Franciaország váratlan kérése megdöbbentette a többi uniós diplomatát; egyikük „meghökkentőnek” nevezte azt. Franciaország nem kívánta kommentálni sem az állítólagos megállapodást, sem az Azerbajdzsánban fogva tartott francia állampolgárok ügyét. A lap megjegyzi: ez volna az első alkalom, hogy egy fogolyszabadítást az orosz szankciók enyhítéséhez kötnének.

Ha feltűnik: a kőolajvezeték-lezárásnál dimenziókkal kisebb jelentőségű ügyről van szó, ebben valószínűleg igazunk van, ha a kiszabadítandó foglyok nem is így gondolják. 

A vétóügynek a franciákon és a szlovákokon kívül egyébként van egy harmadik meglepő szereplője is, egyelőre nem tudtuk kibogozni, pontosan milyen motivációval. 

Ezt is az Ft írja: Luxemburg támogatta az uniós szankciók meghosszabbítását, ugyanakkor jelezte: ha Uszmanovot leveszik a szankciós listáról, akkor azt is szeretné, hogy Mihail Fridman, Oroszország egyik leggazdagabb embere szintén lekerüljön a listáról – mondta két, a megbeszéléseket ismerő forrás.