Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint elsősorban globális folyamatok állnak az amerikai állampapírhozamok meredek emelkedése mögött, miközben a piac egyre érzékenyebben figyeli az Egyesült Államok költségvetési helyzetét és az inflációs kilátásokat is.

Az amerikai tízéves államkötvény hozama kedden átmenetileg 5,04 százalékig emelkedett, amire 2007 óta nem volt példa, mielőtt valamelyest visszahúzódott volna.

A globális kötvényeladási hullámot egyszerre táplálja a közel-keleti háború miatt 100 dollár fölé emelkedő olajár, a tartós inflációtól való félelem, az állami és vállalati hitelfelvétel növekedése, valamint az, hogy a jegybankok már nem szívják fel olyan mértékben az állampapír-kínálatot, mint a korábbi eszközvásárlási programok idején. Az amerikai kötvénypiacra további nyomást helyez az is, hogy a Federal Reserve szerdai ülésén a piac kamatemelést vár, így különösen nagy jelentősége lesz annak, milyen jelzést ad Kevin Warsh jegybankelnök a további szigorításról.

Bessent a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt úgy értékelte, hogy

a hozamemelkedést elsősorban nem amerikai specifikus problémák, hanem globális tényezők magyarázzák, miközben a dollár erejét sem pusztán az árfolyam szintjével azonosította.

Érvelése szerint az erős dollár mögött olyan kiszámítható gazdaságpolitikai feltételek állnak, mint a szabályozási, adó-, kereskedelmi és energiapolitikai bizonyosság, a globális dollártartalékok csökkenését pedig főként Oroszország és Kína lépéseinek tulajdonította. Az Európai Központi Bank júniusi elemzése ugyanakkor arra jutott, hogy a globális devizatartalékok szerkezete összességében továbbra is viszonylag stabil, és arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy Kína széles körben szabadulna meg dolláreszközeitől.

A pénzügyminiszter szerint

az amerikai államadósság érdemi csökkentése akkor válhat reálissá, ha a költségvetési hiány a GDP 3 százalékára mérséklődik, ettől azonban Washington jelenleg még messze van.

A szövetségi költségvetés hiánya a folyó pénzügyi év első tizenegy hónapjában már 1970 milliárd dollárnál járt, meghaladva a teljes előző pénzügyi év 1775 ezer milliárdos deficitjét, miközben az államadósság szeptember elején átlépte a 40 ezer milliárd dollárt. A magasabb hozamok ráadásul közvetlenül növelik az adósságszolgálat terheit:

az idei kamatkiadások augusztusig 13 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

A piacok aggodalmait eddig a pénzügyminisztérium kötvénypiaci beavatkozása sem tudta érdemben csillapítani. Washington a múlt héten háromszorosára, 6 milliárd dollárra emelte a hosszú lejáratú állampapírok visszavásárlását, a lépés azonban nem állította meg a hozamok emelkedését, részben azért, mert a 32 ezer milliárd dolláros kötvénypiachoz képest az összeg továbbra is csekély.

A befektetők figyelme így egyre inkább a tartósan magas költségvetési hiányra, az új állampapír-kínálatra és arra irányul, hogy a gyors gazdasági növekedés és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullám mennyire tarthatja fenn az inflációs nyomást.

Bessent közben jelezte, hogy a hétvégén ismét tárgyal He Lifenggel, közvetlenül Trump és Hszi Csinping következő találkozója előtt.

A miniszter szerint az amerikai és a kínai elnök várhatóan folytatja az egyeztetést az iráni konfliktusról és Kína teheráni pénzügyi kapcsolatairól, miközben Washington továbbra is igyekszik szűkíteni Irán hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez. Bessent emellett azt ígérte, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi adósságrendezések során nagyobb átláthatóságot fog követelni, különös tekintettel a kínai hitelekben szereplő, sok esetben nehezen átlátható feltételekre, így a következő amerikai–kínai tárgyalási forduló a kereskedelem mellett egyre inkább geopolitikai és pénzügyi kérdésekről is szólhat.

Címlapkép: Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a Képviselőház Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának meghallgatásán Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2026. szeptember 15-én, kedden. A fotó forrása: Graeme Sloan/Bloomberg via Getty Images