A Deutsche Bank elemzése szerint a júniusig tartó egyéves időszakban az amerikai részvényekbe áramló külföldi tőke a GDP 2,8 százalékát tette ki, míg az államkötvényekbe irányuló tőkebeáramlás mindössze 2 százalékot ért el. Ebben az évszázadban eddig csak a koronavírus-járvány és a 2008-as globális pénzügyi válság rövid, rendkívüli időszakaiban fordult elő, hogy a részvények tartósan vonzóbbnak bizonyuljanak a kincstárjegyeknél.

A szerkezeti eltolódást egyrészt az amerikai részvénypiac szinte ellenállhatatlan vonzereje magyarázza. Az S&P 500 index már a negyedik egymást követő, két számjegyű hozamot hozó éve felé tart, amit nagyrészt a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas befektetések és a rekordszintre emelkedő vállalati profitmarzsok hajtanak. Az index idén mintegy 12 százalékkal emelkedett, miközben a 2026 második negyedéves eredménynövekedés éves alapon elérte az 52 százalékot.

Ezzel párhuzamosan az amerikai államkötvénypiac egyre nagyobb nyomás alá került.

A harmincéves hozam az év eleji 4,83 százalékról 5,32 százalékra ugrott, a tízéves hozam pedig 2007 óta nem látott szintre emelkedett. Az amerikai államadósság a múlt hónapban átlépte a 40 ezer milliárd dollárt, miközben a költségvetési hiány tovább nő. Trump elnök a közelmúltban 5000 dolláros "osztalékot" ígért minden felnőtt állampolgárnak a félidős választásokért cserébe, ami több mint ezermilliárd dolláros többletkiadást jelentene.

A "kockázatmentes eszköz" fogalma körüli bizonytalanság érezhetően terjed az intézményi befektetők körében.

• A BlackRock globális kötvénypiaci vezetője, James Turner szerint az államháztartási hiányok jelenlegi szintje mellett egyetlen vállalat esetében sem beszélnénk kockázatmentes helyzetről.
• A norvég állami olajalap kezelője a közelmúltban azt javasolta, hogy mintegy 80 milliárd dollárral csökkentsék amerikai kincstárjegy-állományukat, és helyette állami ügynökségek által garantált jelzáloglevelekbe fektessenek.
• A State Street adatai szerint az intézményi ügyfelek is hasonló irányba mozdulnak, és a kötvényekből felszabaduló tőkét részvényekbe csoportosítják át.

George Saravelos, a Deutsche Bank globális devizakutatási vezetője szerint mindez "hatalmas szerkezeti változást" jelent az amerikai piacokon, mivel az amerikai magánszektor mérlege kiváló, miközben az államé folyamatosan romlik. Elemzése alapján a dollár árfolyama a jövőben szorosabban követheti a részvénypiaci tőkeáramlásokat, mint az államkötvényekét. Ez gyökeresen átírhatja a korábbi mintázatokat, amikor a zöldhasú jellemzően a kockázatkerülő időszakokban erősödött. Egyes piaci szereplők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a tovább emelkedő hozamok végül a részvénypiacra is ránehezedhetnek, mert növelik a vállalati finanszírozási költségeket, és vonzóbbá teszik a kötvénybefektetéseket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.