Magyar Péter vasárnap a Facebook-oldalán egyértelműen fejtette ki: „A szeretet és a szerelem alapjog. Egy emberséges Magyarországon mindenki azt szeret és úgy szeret, akit és ahogyan szeretne, egészen addig, amíg ezzel másnak nem árt, vagy jogszabályt nem sért.” A miniszterelnök egy nappal korábban azt is bejelentette, hogy megváltoztatnák az örökbefogadás szabályait: a jövőben nem politikus, hanem szakemberek döntenének az egyedülállók – így a gyakorlatban az azonos nemű párok – kérelmeiről.

Házasodhatnak-e a melegek a közeljövőben?

Ezek komoly változások lennének az Orbán-kormány idején kialakított rendszerhez képest. A 2020-as szigorítás után az egyedülállók örökbefogadásához miniszteri jóváhagyás kellett, ami gyakorlatilag az azonos nemű párok örökbefogadását is ellehetetlenítette. A házasság kérdésében azonban Magyar Péter jóval óvatosabb. Júniusban arról beszélt, hogy jelenleg adott a jogszabályi keret, de ha társadalmi és szakmai igény mutatkozik az alkotmány vagy a sarkalatos törvények módosítására, arra nyitottak.

A melegházasság bevezetéséhez ráadásul az Alaptörvényhez is hozzá kellene nyúlni: az jelenleg egy férfi és egy nő életközösségeként határozza meg a házasságot.

Magyar ezzel egy politikailag kényes terepre lépett. A jobboldalról érkezett politikus korábban is igyekezett úgy kiállni az LMBTQ-emberek szabadsága mellett, hogy közben ne tegye a Tisza egyik központi identitáspolitikai ügyévé a kérdést. Most azonban már konkrét jogszabály-módosítást is kilátásba helyezett.

De vajon Magyar Péter egy széles társadalmi igényt érzett meg, vagy – ahogyan fideszes politikusok állítják – gumicsontot dobott be? Hétfőn a Parlamentben kérdeztük erről a képviselőket.

Novák Előd szerint a Mi Hazánknak nincs problémája azzal, hogy ki kit szeret a magánéletében, az azonos nemű párok házasságát és örökbefogadását azonban továbbra is ellenzik.

- Az államnak elsősorban a gyermektelenséggel küzdő heteroszexuális párokat kell segítenie az örökbefogadásban. Nem indokolt változtatni a jelenlegi szabályozáson – nyilatkozta a Blikknek. A házasságról pedig úgy fogalmazott: - Én azzal sem értek egyet. Szerintem az azonos nemű pároknak elegendő a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Pócs János még ennél keményebben fogalmazott.

Magyar Péter elképzelése az apa-anya családmodellt veszélyezteti. Ezt a rendet kívánja megtörni – nyilatkozta a fideszes képviselő a Blikknek.

- Szerintem a gyermekotthonok alternatívája nem az azonos nemű párok örökbefogadása, hanem a nevelőszülői hálózat további erősítése, ahol van apa meg anya, és keresztény családmodell alapján nőnek fel a gyermekek- zárta gondolatait Pócs János.

Radics Béla fideszes képviselő viszont elsősorban figyelemelterelést lát a történetben.

- Ez egy olcsó kis gumicsont – mondta, hozzátéve: - Szerintem Magyar Péternek inkább a kampányígéreteivel és az üzemanyagárakkal kellene foglalkoznia. A témát azért dobta be, hogy a feszült üzemanyagpiaci helyzetről elterelje a figyelmet: szeptember 11-én a 95-ös benzin országos átlagára 626, a gázolajé már 701 forint volt literenként.

Szerettük volna a Tisza-frakció tagjait is megkérdezni arról, mit gondolnak az azonos neműek házasságáról és örökbefogadásáról, a párt frakciójának sajtóosztálya azonban azt közölte lapunkkal, hogy a képviselők nem kívánják kommentálni a kérdést.

Mi az azonos nemű párok jogi helyzete jelenleg Magyarországon?

Magyarországon az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot vagy élettársi viszonyt létesíthetnek. Dr. Muhi Erika, a Háttér Társaság jogi képviselője lapunknak elmondta: a bejegyzett élettársi kapcsolat a vagyonjog, az öröklés és a kedvezmények terén szinte teljesen egyenrangú a házassággal.

– A törvény azonban négy egyértelmű kivételt nevesít: a közös örökbefogadást (beleértve a partner gyermekének örökbefogadását is), a házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat, az apasági vagy szülőségi vélelmet, valamint az emberi reprodukcióra irányuló eljárásban való részvételt – emelte ki Muhi Erika.

Az örökbefogadásra egyedülállóként van lehetőségük az azonos nemű élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek is, ám ehhez a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter külön hozzájárulása szükséges.

A külföldön kötött házasságok hazai elismerése ügyében az Európai Unió Bírósága (EUB) és a magyar Alkotmánybíróság (AB) is döntött. Az AB megállapította: alkotmányellenes mulasztás áll fenn amiatt, hogy a hazai jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek külföldi házasságkötésének bejegyzett élettársi kapcsolatként történő hazai anyakönyvezését.

– Az Alkotmánybíróság által előírt határidő 2025. október 31-én lejárt, a szabályozás azonban ezidáig nem született meg. Ugyanakkor a Kormány 2026. évi őszi jogalkotási programjába bekerült a kérdés – tette hozzá a jogi képviselő.

Európai körkép: a teljes egyenlőségtől a szigorú alkotmányos tilalmakig

Rendkívül vegyes kép rajzolódik ki a kontinensen, ha az azonos nemű párok jogi helyzetét vizsgáljuk. Míg Észak- és Nyugat-Európában a teljes jogegyenlőség a jellemző, addig Kelet- és Délkelet-Európában továbbra is komoly korlátokba ütköznek az érintettek.

Észak- és Nyugat-Európában évtizedes múltra tekint vissza az intézmények nyitottsága. Hollandia 2001-ben a világon elsőként tette lehetővé a házasságot és a közös örökbefogadást, amit a komplett nyugati és skandináv régió követett. Az utóbbi időben keletebbre is áttörés történt: Észtország az első posztszovjet államként, Görögország pedig az első ortodox többségű országként iktatta törvénybe a házassági egyenlőséget és a közös örökbefogadás jogát.

Olaszországban, Csehországban és Horvátországban a házasság intézménye ugyan nem nyitott az azonos nemű párok előtt, de a bejegyzett élettársi kapcsolat komoly vagyoni és egészségügyi jogokat garantál számukra. Az örökbefogadás ezekben a csonka modellekben többnyire csak a partner meglévő, vér szerinti gyermekére korlátozódhat, a közös örökbefogadásra nincs lehetőség.

Ezzel szemben a kelet-közép-európai régió több államában – köztük Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában – az alkotmány kifejezetten egy férfi és egy nő kötelékeként határozza meg a házasságot, és a közös örökbefogadást sem engedélyezi.

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor a mérföldkő jelentőségű Coman-ügyben kimondta: a szabad mozgás és tartózkodás jogának biztosítása érdekében minden tagállamnak el kell ismernie a más EU-s országban törvényesen megkötött házasságokat és élettársi kapcsolatokat, garantálva a partner tartózkodási jogát.