A Scope szakemberei korábban egy elemzésben figyelmeztettek: rövid távon likviditási és szabályozási kockázatokat jelentenek az építőipar és az ingatlanszektor szereplői számára a Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta bevezetett, az ágazatokat érintő szabályozási intézkedések – mint például az engedélyezési eljárások felfüggesztése és a koncessziós szerződések felülvizsgálata. 

A Duna Aszfalt Zrt. (akkor még Kft-ként) 2019. október 17-én 30 milliárd HUF értékben bocsátott ki kötvényeket a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretében. Az értékpapírok futamideje 10 év, évi 2,99%-os fix kamatozással, egyszeri lejáratkori tőketörlesztéssel, amely a Budapesti Értéktőzsde által működtetett XBond multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja 2020. április 6. napjával valósult meg - közölte a cég.

A döntés elsődleges oka, hogy az áprilisi kormányváltást követően több nagy infrastrukturális projektet felülvizsgálnak, módosítanak vagy részlegesen felfüggesztenek, miközben a közbeszerzési aktivitás súlypontja a nagyszabású közútépítésekről a vasúti infrastruktúra, a városi közlekedés és a vasúti járműbeszerzések irányába tolódik el.

A mohácsi Duna-híd építésénél például a kormány a nem alapvető munkálatok felfüggesztését rendelte el.

A Scope megítélése szerint a diverzifikáció hiánya jelenti a legfőbb korlátot a Duna Aszfalt üzleti ellenálló képessége szempontjából: a lengyelországi, romániai és csehországi terjeszkedés ellenére a társaság árbevételének mintegy 80 százaléka 2025-ben még mindig Magyarországon keletkezett, a megrendelésállomány pedig mindössze néhány nagy projektre koncentrálódik. A hitelminősítő frissített módszertana ráadásul nagyobb súlyt ad a hitelprofil leggyengébb tényezőjének, ami a Duna Aszfalt esetében éppen ez az alacsony fokú diverzifikáció.

Az üzleti kockázati profilt a romló jövedelmezőség is terheli. A 2026 első félévére vonatkozó, Scope által korrigált EBITDA-marzs a 2025-ös 16 százalékról 13 százalékra csökkent, és a hitelminősítő az év egészére, valamint a későbbi időszakra is további gyengülést vár. A pénzügyi kockázati profilt elsősorban a cash flow-fedezet gyengülése miatt BB- szintre rontotta a cég, mivel az adósságarányos szabad működési cash flow középtávon 10 százalékra eshet vissza.

A tőkeáttétel szintén kedvezőtlen irányba mozdult el, miután a korábban 1,0x alatti adósság/EBITDA mutató 2025-re 2,0x közelébe emelkedett, a Scope pedig 3,0x feletti szintet vár a közeljövőben. A 400 millió dolláros kötvény 2026. szeptemberi visszafizetése ugyan csökkenti a bruttó adósságot, a készpénzállomány mérséklődése és a gyengébb jövedelmezőség miatt a nettó eladósodottság mégis tovább nő.

A likviditást a Scope továbbra is megfelelőnek ítéli – a 2026 végi szabad pénzeszközöket 89 milliárd forintra becsüli –, ugyanakkor a Duna Africa várható készpénzigénye rontja a cégcsoport pénzügyi rugalmasságát.

Kockázati tényezőt jelent a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja (NKP) keretében kibocsátott, 2029-ben lejáró, 30 milliárd forintos kötvény feltételrendszere is. Ha az adósságbesorolás két évnél hosszabb ideig B+ alatt marad, vagy B- alá süllyed, az azonnali visszafizetési kötelezettséget von maga után. A Scope megállapítása szerint

a türelmi időszak kezdetéig a jelenlegi besorolás már semmilyen mozgásteret nem biztosít a vállalkozásnak.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Oláh Tibor

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.