BulvárSzerző: blikk 9 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az „EU Kids Act” névre keresztelt jogszabálytervezetet, amely a kiskorúak online biztonságát hivatott erősíteni. A javaslat szigorú korlátozásokat vezetne be a 15 év alatti gyermekek közösségi médiahasználatára, valamint új biztonsági követelményeket írna elő a digitális szolgáltatásokra, beleértve a videojátékokat és a mesterséges intelligenciával működő alkalmazásokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén ismerteti majd a részleteket, a tervezet hivatalos közzététele pedig csütörtökre várható. A tervezet szerint a 15 év alatti gyermekek szülői hozzájárulás nélkül nem hozhatnának létre fiókot olyan platformokon, mint az Instagram, a TikTok vagy a YouTube. A technológiai vállalatoknak már a szolgáltatások tervezési szakaszában biztosítaniuk kellene a biztonságos használatot - írja az Euronews.
A javaslat szélesebb körű szabályozást tartalmaz, mint amire korábban számítani lehetett, mivel nemcsak a közösségi médiára és a videomegosztó platformokra, hanem a kiskorúakra potenciálisan károsnak ítélt egyéb online szolgáltatásokra, például videojátékokra és mesterséges intelligenciával működő csevegőrobotokra is kiterjed. Az oktatási célú vagy közigazgatási rendszerek, valamint az ipari felhasználásra szánt mesterséges intelligencia-rendszerek azonban nem tartoznak a szabályozás hatálya alá.
A javaslat korhatárokat is meghatároz: a három év alatti gyermekek számára teljesen tiltott lenne a közösségi média használata, míg a 3 és 13 év közötti korosztály csak szülői felügyelet mellett férhetne hozzá gyermekbarát szolgáltatásokhoz. A 13 és 15 év közötti fiatalok korlátozott funkciókkal és szülői felügyelet mellett használhatnák a közösségi médiát, míg a 15 és 18 év közötti tinédzserek már szabadabban, de továbbra is a „biztonság a tervezés során” elv alapján kialakított szabályok szerint. A Meta és a Google-hoz hasonló vállalatoknak életkor-ellenőrzési rendszereket kellene bevezetniük, hogy biztosítsák a felhasználók életkori megfelelőségét, akár új fiókok létrehozásakor, akár meglévő fiókok esetében.
A tervezet szigorúan szabályozná a digitális szolgáltatások tervezési elemeit is. Tiltaná például a végtelen görgetést, a mesterséges értesítéseket és bizonyos jutalmazási mechanizmusokat, amelyek a felhasználók figyelmének fenntartására irányulnak. Az ajánlórendszereket úgy kellene kialakítani, hogy elkerüljék a „nyúllyuk-effektust”, vagyis azt, hogy a felhasználók kizárólag az interakcióik alapján kapjanak tartalmi ajánlásokat. A kiskorúak fiókjainak alapértelmezett beállításait zárttá kellene tenni, és meg kellene akadályozni, hogy ismeretlen felhasználók kapcsolatba lépjenek velük. A káros tartalmak bejelentését egyszerűsítenék, a szülők számára pedig korosztálynak megfelelő felügyeleti eszközöket biztosítanának.
A végrehajtás terén a Bizottság szigorúbb fellépést ígér, mivel Brüsszelt gyakran éri kritika a digitális szabályok betartatásának hiányosságai miatt. A technológiai vállalatoknak kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelnek a gyermekek biztonságára vonatkozó előírásoknak. Az olyan szolgáltatások, amelyek rendszerszintű kockázatot jelentenek, a gyermekeket érintő új funkciók bevezetése előtt engedélyt kellene kérjenek a Bizottságtól. A szabályok végrehajtásának finanszírozására a technológiai vállalatoktól felügyeleti díjat szednének be.
Az „EU Kids Act” célja, hogy egységes szabályozást teremtsen az Európai Unióban, elkerülve a tagállami szintű eltéréseket, miközben hatékony védelmet nyújt a kiskorúak számára az online térben. A tervezet várhatóan komoly vitákat vált majd ki, különösen a technológiai vállalatok körében, amelyek számára jelentős kötelezettségeket és költségeket jelenthet az új szabályozás.
Napi