1991-ben Tanzániában néhány diák azzal kereste fel Jane Goodallt, hogy tenni szeretnének valamit a környezetükért. A világhírű antropológus ekkor rájött, hogy a jövő kulcsa a fiatalok kezében van – így született meg a Roots & Shoots (Rügyek és gyökerek) globális környezeti nevelés program. A kezdeményezés ma már világszerte működik, Magyarországon is több mint 100 csoportban cselekednek aktívan a tagok.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nagyban kell gondolkodni, de a világszintű problémákat egyedül nem tudjuk megoldani. Jane mindig azt mondta: cseppek vagyunk a tengerben, de a tenger cseppekből áll

– kezdte beszélgetésünket Dominguez Teknyős Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet munkatársa, kiemelve, hogy a program magyarországi hálózatában is számos jó gyakorlat létezik: vannak, akik fákat mentenek és ültetnek, míg mások iskolakertet gondoznak, és akadnak olyan önkéntesek, akik állatmenhelyekre járnak besegíteni.

Nem kell zöldnek lenni, elég, ha spórolni akarunk

A környezetvédelmet gyakran éri az a kritika, hogy túlzottan elitista. A hétköznapok szintjén ugyanis annak, akinek az a fő problémája, hogy hogyan fizesse ki a számláit, vagy mit tegyen a családi asztalra, kevésbé van kapacitása a bolygó megmentésén aggódni. Az intézet szakértője szerint ez egy óriási félreértés, a lényeg ugyanis nem a drága biotermékekben, hanem a kevesebb fogyasztásban rejlik.

„Sokszor azok a háztartások a legkörnyezettudatosabbak, amelyek nehezen tudják a számláikat befizetni. Nem pazarlom a vizet és a kaját, mert sokba kerül – ez is környezettudatosság a javából, még ha nem is a zöld ideológia motiválja” – fogalmazott a szakértő.

A cselekvés a legjobb recept a klímaszorongásra

A környezetvédelem nagyszerű terep arra is, hogy áthidaljuk a generációk közötti szakadékot. Míg az idősebb korosztály a háborús és hiánygazdasági beidegződések miatt nem dob ki semmit – kinek van olyan nagymamája, aki egy nejlonzacskót éveken át őrizget? – , addig a fiataloknál egyre inkább divat is a környezettudatosság, elég ha a turkálók vagy a Vinted népszerűségére gondolunk.

Az intézetnél úgy látják, a fiatalokat valóban egyre inkább érdeklik a zöldügyek, de a híres klímaszorongás náluk nem elszigetelten jelentkezik: a mai tinédzserek szinte mindenre szorongással reagálnak, amiben a környezet állapota csak egy elem a sok közül. A megoldás azonban nem a kétségbeesés, hanem a cselekvés. Jane Goodall a „cselekvő remény” nagykövete volt, és az intézet eszköztára is arra épül, hogy a mentális egészséget a helyi mikrolépéseken keresztül tegye helyre.

Ebből a szempontból különösen üdítő volt látni a Pisa-felmérés nemrég publikált eredményeit, amelyek szerint

• a magyar diákok 86 százaléka úgy érzi, képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, szemben a 81 százalékos OECD-átlaggal.
• A tanulók 82 százaléka hisz abban is, hogy közös fellépéssel  tenni lehet a környezeti problémák megoldásáért.
• A magyar fiatalok 67 százalékát pedig valamennyire, vagy nagyon érdekli, hogy későbbi munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez – ez ugyancsak meghaladja az OECD 62 százalékos átlagát. Lannert Judit oktatás- és gyermekügyi miniszter különösen örömtelinek nevezte, hogy diákjaink nem érzik magukat tehetetlennek a környezeti problémákkal szemben.

Beépülhet a tananyagba a környezeti nevelés

A magyar valóságban a klímaváltozás ma már nem egy távoli jéghegy elolvadását jelenti: idén nyáron bárki megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor heteken át rekkenő hőség van, amikor nem folyik víz a csapból, vagy az élővizek vízszintje az uszodai lábmosó méretével egyenértékű.

Nem kérdés, hogy tenni kell valamit, és a civilek szerint most látszik is valamiféle elmozdulás döntéshozói oldalról, például készül az új klímatörvény, amelynek kialakításában a Jane Goodall Intézet is aktívan részt vesz, folyamatosak az egyeztetések.

„A közelmúltban kezdeményeztük azt is, hogy az alapvető környezeti nevelés váljon a nemzeti alaptanterv részévé, az óvodáktól kezdve az egyetemekig. Angliában a Roots & Shoots már kötelező tananyag. Nálunk a pedagógusok túlterheltek, a környezeti nevelést a szabadidőbe próbálják beleszuszakolni, pedig a gyerekeket elengedhetetlen lenne visszakapcsolni a természethez” – emelte ki Dominguez Teknyős Zsuzsanna.

Az erről szóló javaslatot más szervezetekkel közösen már el is juttatták az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz, abban bíznak, hogy meglesz rá a kellő nyitottság.

Addig is igyekeznek a saját eszközeikkel minél több fiatalt – és időst – elérni, hamarosan a világ első Jane Goodall Fesztiválja is Budapesten lesz.

(Borítókép: Dominguez Teknyős Zsuzsanna 2026. szeptember 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)