Figyelmeztet a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség: nincs több idő a várakozásra, az árrésstopot valamennyi érintett termékkörben ki kell vezetni.

Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára elmondta az Indexnek, hogy a friss adatok visszaigazolják azokat a veszélyeket, amelyekre a szövetség korábban is felhívta a figyelmet.

Ez a bezárási hullám különösen a kisebb településeket sújtja. Itt a helyi üzletek sokszor nem sima kereskedelmi egységek, hanem a település mindennapi ellátásának egyik alapfeltétele. Ha ezek a boltok eltűnnek, az időseknek, az autóval nem rendelkezőknek és a nehezebben mozgó embereknek akár a legalapvetőbb termékek beszerzése is komoly problémává válhat – írják.

A szabályozás közvetlenül 201 vállalatot érint, azonban ezek több ezer üzletet működtetnek.

A főtitkár szerint az egyik fő probléma, hogy a szabályozás nem veszi figyelembe az üzlettípusok eltérő költségszerkezetét. Egy széles választékot, csemege- és húspultot fenntartó szupermarket működési költsége az árbevétel 28-30 százalékát is elérheti. Az árrésstop alá tartozó termékek eközben a forgalmának 30-40 százalékát adhatják. Egy szűkebb választékkal dolgozó diszkontnál ugyanaz a szabályozás jóval kevesebb árucikket és a teljes forgalom kisebb részét érinti.

Így a rendszer Neubauer Katalin szerint a piac „eldiszkontosodását” gyorsítja fel. A hagyományos szupermarketek arra kényszerülnek, hogy költségeiket csökkentsék, a szolgáltatásokat szűkítsék, és választékukat átalakítsák. A szabályozás továbbá egyértelműen az import térnyerését erősíti, ahogy azt a szövetség másfél éve, a bevezetés óta hangsúlyozza.

Az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra ugyan nem vonatkozik az árrésstop, de közvetve mégis ők lehetnek a szabályozás legnagyobb vesztesei. Mivel méretükből adódóan nem közvetlenül termelőktől szerzik be az árut, hanem nagykereskedőkön keresztül, így jelentős közvetítői árréssel is szembesülhetnek, mire eljut hozzájuk a termék.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az árrésstop kedvezőtlenül hat a zöldség- és gyümölcságazatra, az infláció csökkentéséhez pedig nem járult hozzá.

A vásárlók így szépen lassan elfordulnak a kis üzletektől, a megmaradó forgalom pedig már nem fedezi a béreket, az energiaköltségeket és az üzlet fenntartását.

A KSH adatai értelmében már hetedik hónapja csökken az élelmiszerek ára, így az inflációs folyamatok közben szintén azt erősítik, hogy ennél kedvezőbb időpont aligha kínálkozik az intézkedés megszüntetésére.